Az otthoni vízszűrők népszerűsége folyamatosan nő, mégis sok a félreértés azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit képesek kiszűrni a csapvízből és mit nem. A megfelelő döntéshez fontos tisztában lenni a különböző szennyezőanyagokkal és a vízszűrés technológiai határaival.
Milyen szennyezők találhatók a csapvízben?
Magyarországon a vezetékes ivóvíz jogszabály szerint iható, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ideális összetételű. A víz útja során számos anyag kerülhet bele.

Klór és klórszármazékok
A klórt fertőtlenítésre használják, elpusztítja a baktériumokat, de:
- kellemetlen ízt és szagot ad a víznek,
- hosszú távon irritálhatja a nyálkahártyát,
- forró víz hatására melléktermékek keletkezhetnek.
Az aktív szénszűrők hatékonyan eltávolítják a klórt és klórszármazékait.
Nehézfémek (ólom, réz, higany)
Ezek jellemzően:
- régi vízvezetékekből oldódnak ki,
- kis mennyiségben is egészségügyi kockázatot jelentenek,
- felhalmozódhatnak a szervezetben.
A minőségi vízszűrők (pl. többlépcsős aktív szén + membrános rendszerek) képesek csökkenteni a nehézfémek mennyiségét.
Mikroplasztik
A kutatások szerint a mikroplasztik:
- már a csapvízben is kimutatható,
- palackozott vízben gyakran még nagyobb mennyiségben fordul elő,
- hosszú távú hatásai még vizsgálat alatt állnak.
Finom pórusméretű szűrők (0,5 mikron vagy kisebb) már képesek kiszűrni a mikroplasztik jelentős részét.
Üledék, homok, rozsda
Ezek a vízvezetékrendszer állapotából adódnak, és:
- elszínezik a vizet,
- károsíthatják háztartási gépeket,
- rontják a víz ízét.
Az előszűrők és mechanikai szűrők hatékonyan eltávolítják ezeket a részecskéket.
Mit nem szűr ki egy átlagos vízszűrő?
Fontos a reális elvárás:
- Ásványi anyagokat (kalcium, magnézium) a legtöbb aktív szénszűrő nem távolítja el
- Vírusokat és baktériumokat csak speciális (RO, UV) rendszerek képesek kiszűrni
- Oldott ásványi sókat teljes mértékben csak fordított ozmózis szűrés távolít el
Ezért kulcsfontosságú a megfelelő technológia kiválasztása az igények alapján.